Ha valaki törődik az egészségével, rendszeresen felkeresi háziorvosát egy rutinvizsgálat céljából. Amennyiben azonban alaposabb prevenciós szűrésekre van szüksége, inkább belgyógyász mellett dönt. Ez a két szakterület ugyanis bár rengeteg hasonlóságot mutat, valójában azonban a háziorvosok és a belgyógyászok nagyon sok tekintetben különböznek egymástól.
Hogy mégis mikor, milyen panaszokkal és betegségekkel forduljunk belgyógyászhoz? Cikkünkben ezt a kérdést tisztáztuk!
Mi az a belgyógyász?
A belgyógyász egy olyan orvos, aki a belső szervek vizsgálatára, valamint a működésükhöz kapcsolódó betegségek feltárására és kezelésére szakosodott.
Rendkívül széleskörű ismeretekkel rendelkezik a test egyes rendszereiről és szerveiről, így a szív, a vese, a máj vagy a tüdő működéséről.
Figyelemmel kíséri, diagnosztizálja és kezeli az egyes elváltozásokat, szükség szerint pedig más szakágakhoz irányítja az embereket.
A belgyógyászok kizárólag felnőtt betegekkel foglalkoznak és nagyon sok olyan betegség esetén játszanak kulcsszerepet, amelyek nem egyetlen szervet, hanem akár a test több pontját érintik.
Ilyen példának okáért a cukorbetegség, amihez gyakran kapcsolódik emelkedett koleszterinszint, elhízás és magas vérnyomás.
Ezen felül a belgyógyászat szerepe kiemelkedően fontos a prevenció tekintetében, hiszen megelőzési célzatú fizikai vizsgálatokkal és rákszűréssel egyaránt kérhetjük a szakág segítségét.
A belgyógyászatnak számos szakterülete ismert, így szakosodás után olyan szakágakat fedhetnek le a teljesség igénye nélkül, mint a kardiológia, az endokrinológia, a hematológia, a neurológia, az onkológia vagy a pulmonológia.
Milyen esetekben fordulhatunk belgyógyászhoz?
Prevenciós gondozás
Amint azt már a fentiekben is említettük, a belgyógyász egyik legfontosabb feladatköre a prevenciós gondozás. A legtöbb betegség ugyanis megelőzhető vagy jól kezelhető, ha korai stádiumban felismerésre kerül.
Ebben óriási szerepe lehet egy belgyógyásznak, aki az életkor és a nem alapján a megfelelő kiegészítő vizsgálatokra küldi a pácienseket és segít az eredmények kiértékelésében.
Indokolt esetben például javaslatot tehet laborvizsgálatra, az 50 éven felüli férfiak számára prosztatavizsgálatra, de rákszűrésre is, különösen olyan pácienseknél, akik például dohányoznak vagy jóindulatú daganatokkal, esetleg kétes anyajegyekkel rendelkeznek.
Ezen felül a belgyógyász gondoskodhat az oltások beadásáról is, ami szintén a prevenció fontos eleme.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás minden esetben egy összetett problémakör, ami lehet krónikus állapot, de a túl sok stressz, a mozgásszegény életmód, sőt a nem megfelelő étrend hatására is kialakulhat.
Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vér a megszokottnál nagyobb nyomást gyakorol az artériák falára. Hatására a szív erősebben és gyorsabban kezdi el pumpálni a vért az érrendszerben, ami káros hatást gyakorolhat az agyra, a szívre és a vesére is.
A belgyógyász segít abban, hogy a megfelelő gyógyszerek adagolásával beállítsa a normál vérnyomást, ezen felül pedig életmódváltásra ösztönözze a pácienst, amivel megelőzhető a stroke, a szívroham és egy sor más egyészségügyi kockázat kialakulása is.
Cukorbetegség
A cukorbetegség kezelésével is a belgyógyász foglalkozik. Egy krónikus állapotról van szó, aminek részeként a szervezet nem tud elegendő inzulint termelni. Az inzulin egy olyan hormontípus, ami segít a cukrot energiává alakítani.
Két változatát különböztethetjük meg, így az 1-es és a 2-es típusú diabéteszt.
Az 1-es típusú cukorbetegség sok esetben már gyerekkorban – egyes esetekben csecsemőkorban – kialakul.
A 2-es típusú diabétesz ezen felül általában már tinédzserkorban vagy felnőttként jelentkezik, de életmód és genetika függvényében bármikor előfordulhat.
A szervezet sejtjei ilyenkor nem megfelelően reagálnak az inzulinra, a vérben feltelítődik a glükóz, ami rengeteg kellemetlen tünetet, illetve szövődményt generálhat.
Allergia
Az enyhébb allergiák diagnózisa és kezelése szintén a belgyógyászat területéhez tartozik, de a komplikált esetekkel már az allergológia foglalkozik.
Allergiáról akkor beszélhetünk, ha az immunrendszer, illetve az emberi szervezet bizonyos sejtjei túlzott reakciót mutatnak valamilyen allergénnel, legyen az pollen, valamilyen élelmiszer, por vagy éppen a háziállatok szőre.
Ezek az allergének tévesen aktivizálják az immunrendszert, és olyan tüneteket váltanak ki, mint a kiütések, az orrfolyás, a szemek viszketése és könnyezése, a köhögés, az asztmás rohamok vagy a különféle gyulladások.
A belgyógyász a megfelelő vizsgálatok segítségével meg tudja határozni, hogy a páciens milyen allergiától szenved, ezt követően pedig vényköteles készítményekkel segít a kezelésben.
Elhízás
Az elhízást ma már a krónikus, ámde kezelhető betegségek közé soroljuk. A belgyógyász kezében több módszer is van arra, hogy segítse a páciens testsúlyának kontrollálását.
A célzott gyógyszerek mellett az orvos segíthet a megfelelő étrend és edzésterv összeállításában, illetve olyan gyakorlati tanácsokkal szolgálhat az életmódváltás kapcsán, amelyek segítenek az elhízás kezelésében.
Utóbbira több okból kifolyólag is szükség lehet. Egyrészt a súlyosabb szövődmények megelőzése érdekében, másrészt pedig már kialakult problémák, illetve étkezési zavarok megszüntetése miatt.
Sok esetben az elhízás alapvetően befolyásolja bizonyos betegségek kezelhetőségét, a túlsúly visszaszorításához ugyanakkor komplikált esetekben más szakágak bevonására is szükség lehet.
Fájdalomkezelés
Végül, de nem utolsó sorban a fájdalomkezelés is nagyon fontos szerepköre a belgyógyászatnak. A páciensek által tapasztalt fájdalomnak ugyanis nagyon sok oka lehet.
Az izomeredettől kezdve, a vírusokon át egy vakbélgyulladásig vagy daganatos elváltozásig bezárólag számos tényező kiválthat krónikus fájdalmat.
A belgyógyász feladata, hogy diagnosztizálja a problémát, vagy amennyiben a tünetek és a vizsgálati eredmények összetettebb elváltozásra utalnak, akkor a megfelelő szakághoz irányítsa a pácienst.
Ha a fenti problémák kivizsgálására van szüksége: belgyógyászat Budapesten.
